Áramlopás: Hogyan lopjuk az áramot?

Áramlopás módszerei
VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRÕK ROSSZHISZEMÛ BEFOLYÁSOLÁSA (ÁRAMLOPÁSOK)

Dr. Szunyogh István igazságügyi szakértõ, OMH mérésügyi vezetõ fõtanácsos

Csak elsõ pillanatban tûnik úgy, hogy a „lopótök” és az erõs mágnesek megjelenése - a szolgáltatók szempontjából - katasztrofális következményekkel járó eszközöket adott a rosszhiszemû fogyasztók kezébe. A módszereket megvizsgálva azonban látható, hogy a „lopótökös” áramlopással mindig együtt járó méretlen vezeték megcsapolásnak a bíróságok elõtt is helytálló bizonyítékai és szigorú büntetõ szankciói vannak. Az erõs mágnesekkel manipuláló fogyasztók pedig, minden esetben önmagukat károsítják meg, és ezt felismerve, kénytelenek feladni magukat. Mindkét befolyásolási típusnak meg-vannak azok a tipikus jelei, amelyek elkövetésükre felhívják a figyelmet a fogyasztói helyszíneken történõ gyors ellenõrzéseknél. Az erõs mágneses befolyásolások felderítésének elõsegítésére indikátor fóliák is rendelkezésre állnak.

1. BEVEZETÉS

Az elszámolási célú villamos fogyasztásmérõk fogyasztók által történõ rosszhiszemû befolyásolása nem új jelenség hazai környezetben sem. A 80-as évek végéig az áramlopásokkal kapcsolatos szakértõi vizsgálatokat az Országos Mérésügyi Hivatal központi laboratóriuma végezte, éves szinten 6-8 eset fordult elõ. A villamos energia árának növekedésével és az áramszolgáltatók privatizációját követõen a hálózati vesztesé-gek leszorítására tett erõfeszítések eredményeképpen, ma ez-res nagyságrendben vannak ilyen ügyek. Az Országos Mérés-ügyi Hivatal nem gyõzte, és nem is tekintette feladatának az ezzel kapcsolatos szakértõi munkát, ezért ennek döntõ több-ségét ma független szakértõk (igazságügyi szakértõk) végzik. Megváltoztak a fogyasztásmérõk befolyásolásának módszerei is. Az eddigi legelterjedtebb módszer elkövetését - a ragasz-tott leolvasó üvegablakos mérõfedelek ablakszéleinél erõsza-kos úton kialakított réseken keresztül becsúsztatott filmszalag-gal, mûanyag csíkkal fékezni az alumínium tárcsák forgását - a teljes egészében átlátszó mûanyagból készült mérõfedelek megakadályozzák. A durva sérüléssel járó beavatkozások helyett pedig finomabb módszereket alkalmaznak. A cikk ezek közül a két leggyakrabban elkövetett módszert mutatja be; a népszerûen „lopótökös”-nek elnevezett áramlopást és az erõs mágneses befolyásolást.

2. „LOPÓTÖKÖS” ÁRAMLOPÁS

A „lopótökös” áramlopás elvi vázlatát az 1. ábra szemlélteti.

A „lopótök” egy egyszerû kéttekercses vasmagos transzfor-mátor. A primer oldali N₁ tekercs sokmenetes vékony huzal-ból készül. A tekercsvégek a hálózati feszültség fázis és nulla vezetéke közé vannak kötve. Az N₂ jelû szekunder tekercs néhány menetes vastag huzalból áll. Kimenetei a fázis-vezetéknek a befolyásolt fogyasztásmérõ elõtti és utáni pont-jaira vannak kötve, olyan módon, hogy a benne indukált feszültség a fogyasztásmérõ áramtekercsén a fázisvezetékben folyó fogyasztói terhelõ árammal (I_teher) ellentétes fázishelyzetû (I_lopó) áramot hajtson át. A fogyasztásmérõ áramtekercsén eredõben a kettõ különbsége (I_teher-I_lopó) folyik. Az áramteker-csen ellentétes irányban átvezetett áram (I_lopó) ellentétes irányú nyomatékot hoz létre a mérõ hajtórendszerében. Ha nincs visszaforgás gátló szerkezet beépítve a mérõbe, amíg I_teher<I_lopó, addig a mérõ visszafelé forog, és visszatekeri a

fogyasztásmérõ számláló szerkezetét. A visszaforgásgátlóval ellátott mérõtípusok pedig állnak, nem mérik a fogyasztást.

Lopótök kapcsolási rajza:

-->

A fogyasztásmérõk vastag huzalból készült néhány menetes áramtekercseinek minimális ellenállása van, ezért kis poten-ciálkülönbségek is elegendõek, akár több tíz amperes „lopó áramok” létrehozásához. Egy rosszhiszemû fogyasztónál lefoglalt „lopótököt” az egyik leggyakoribb hazai egyfázisú mérõtípusra kapcsolva, az áramtekercsen 40A-es áramot haj-tott vissza. Ez azt jelenti, hogy a mérõ terheletlen állapotában a számlálómûvet óránként 9,2kWh-val forgatja vissza. A fogyasztói terhelést fokozatosan emelve 9,2kW-ig, a mérõ egyre lassabban forog visszafelé, majd megáll. Ennél nagyobb terheléseken is csak a 9,2kW-t feletti energiaszintre esõ fogyasztást fizeti meg a fogyasztó, a többit ellopja. Ha a „lopótök” egy háromfázisú fogyasztásmérõ egyik fázisába van bekötve, akkor a háromfázisú összteljesítménybõl lopja el a 9,2kW-ot, ennél kisebb összteljesítménynél pedig visszafelé forgatja a mérõ számlálómûvét. Fogyasztói helyszíneken, az elkövetésre leggyakrabban a mérõhely közelébe szerelt, megjelölt fázisú dugaszoló aljzat, a mérő előtti kismegszakítón található sérülések hívják fel a figyelmet. A dugaszoló aljzat a „lopótök” fázishelyes bekötésére szolgál, a méretlen fázis vezetékhez pedig legkönnyebben a kismegszakítóknál férnek hozzá a mérõk mellett. A kismegszakítók megbontásával együtt járó szakértõi vizsgálatok hitelt érdemlõen igazolják a megszakítókba történõ behatolásokat. A billenõ nyelve alatti illesztési résen keresztül becsúsztatott réz vagy bronz lemezcsík, a feszültség alatt álló belsõ szerkezeti elemeken bizonytalan kontaktust létesít, amelyen a több tíz amperes lopó áramok átvezetésének hatására ívek, beégések, a környezõ szerkezeti elemeken koromlerakódások keletkeznek. A felmelegedett lemezcsík olvadásos égésnyomokat hagy a billenõ nyelv alatti kitágított illesztési résen és a mûanyag bil- lenõ nyelv alsó felületén. Esetenként a kismegszakítók áram- kapcsainál csatlakoznak a méretlen vezetékre. Ennek elköveté- sérõl a lefaragott szigetelésû bekötõ huzalok; sérült, összeégett vezetékek és csatlakozó tuskók; illetve a felfesze- getett, összeolvadt és kitördelt külsõ záró fedelek tanúskod- nak. A „lopótökös” áramlopást a törvény elõtt egyértelmûen bizonyítani nehéz, csak tetten érés esetében lehetséges. Az ilyen típusú befolyásolás elkövetéséhez azonban, mindig hozzá kell férni a méretlen vezetékhez, és ez jól látható sérüléseket hagy maga után. A méretlen vezeték bizonyított megcsa- polásának pedig súlyos, büntetõ szankciói vannak.

3. FOGYASZTÁSMÉRÕK ERÕS MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁSA

Az elmúlt években jelentek meg a kereskedelmi forgalomban a neodimium-vas-bór (NeFeB) és a szamárium-kobalt (SmCo17) típusú, ritkaföldfém alapú mágnesek, amelyek nagyságrenddel meghaladják minden eddigi permanens mág- nes koercitív erejét és energia szorzatát. Koercitív erejük (Hc) nagyobb, mint 11 000Oersted, maximális energia szorzatuk (BHmax) pedig megközelíti a 40MGOe-et (2.. ábra). A fogyasztók között gyorsan elterjedt a hír, hogy elszámolási célú villamos fogyasztásmérõik látszólag nyomok hagyása nélkül könnyen befolyásolhatók ezekkel a mágnesekkel anélkül, hogy a mérõiken elhelyezett mérésügyi vagy szolgáltatói zárópecséteket meg kellene bontani. Az elektromechanikus felépítésû fogyasztásmérõk fedeleinek külsõ felületeire helyezett zavaró mágnesek drasztikus módon befolyásolják a mûködést és mérési hibát. A hibagörbék szétesnek, a mérõk sok esetben mechanikai károsodásokat szenvednek. Az erõs mágnesek több úton fejtik ki hatásukat ezekre a mérõtípu- sokra. Tönkreteszik a mérõk fékmágneseit. A mérõfedél elsõ megközelítésénél, az erõs mágnesnek az alumínium forgó- tárcsára jutó fluxusai többlet fékezõnyomatékot hoznak létre, és a forgótárcsa szemmel követhetõen lelassul. A manipuláló fogyasztók a forgást figyelve, igyekszenek a mágnes leg- nagyobb befolyásolási pozícióját megtalálni. A fedél különbözõ pontjaira helyezik, megfordítják a pólusait, eljutnak a fék- mágnes közelébe is, ahol a zavaró mágnes a fedélnek ütközve erõsen feltapad. Mindez a fékmágnes gyors lemágne- sezéséhez vezet. Egyetlen, a mágneses erõhatástól kézbõl kiragadott erõs mágnesnek a mérõfedél fékmágnes felõli oldalára történõ felcsapódása is elegendõ lehet a lemágne- sezéshez. Ezt követõen a fékezõ nyomatékát vesztett mérõ több száz százalékos pozitív hibával mér - sok esetben szabadon fut - függetlenül attól, hogy a befolyásoló erõs mágnes a mérõ fedelén van, vagy már eltávolították róla. Ezek a mágnesek ugyanis elég erõsek ahhoz, hogy tönkretegyék a fékmágneseket, de nem elég erõsek ahhoz, hogy annak szûk légréseiben üzemszerûen jelenlévõ fluxust a mérõfedélrõl a forgótárcsára szórják. A mérõk hibagörbéinek önmagukkal történõ durva pozitív irányú eltolódása a mágneses befolyá- solás egyértelmû bizonyítéka. A mérõfedelekre felhelyezett erõs mágnesek a mérõk minden mágneses körére hatnak, befolyásolják a hajtónyomatékokat is. A hajtórendszerek vasmagjaiban a sinusos üzemi fluxus a zavaró mágnes permanens fluxusára rakódik, a vasmagok telítési szakaszba jutnak, ezért csökkennek a hajtónyomatékok. Háromfázisú mérõk esetében, a mérõfedélen egy feszült- ségtekercs közelébe helyezett zavaró mágnesnek olyan erõs hatása lehet, amelyet a mérõbe épített fázisszakadás jelzõ fáziskimaradásként érzékel. Az így létrejövõ hajtónyomaték csökkenés mértéke azonban nem elég nagy ahhoz, hogy az erejét vesztett fék mágnesû mérõk durva pozitív hibáját számottevõen mérsékelje. A mérõfedelekre felcsapódó mág- nesek olyan erõs ütéseket visznek a mérõk szerkezeti ele- meire, amelyek maradandó mechanikai sérüléseket okoznak. Ezen túlmenõen elektrodinamikus erõhatások is létrejönnek. A fedélre felcsapódó erõs mágnes impulzusszerû fluxus vál- tozást visz a hajtórendszerekbe és az alumínium forgótár- csákra egyaránt. Az így létrejövõ, egymásnak feszülõ nagy fékezõ és hajtó nyomaték löketek szinte szétrobbantják a mérõt. Megsérülnek a mérõk csapágyai. A vizsgálatok során találtunk olyan háromfázisú mérõket, amelyek tengelye durván elgörbült, a forgótárcsák belefeszültek a légrésekbe. Más esetekben a forgótengelyrõl tépte le az alumínium tárcsákat. Az erõs mágnesek befolyásolják a mérõk kompenzáló elemeit és belsõ fázisszögét is. Leültetik a mérõk mágneses alsócsa- págyait. Elektromechanikus fogyasztásmérõjük új típusú erõs mágnesekkel történõ befolyásolásával kísérletezõ fogyasztók minden esetben önmagukat károsítják meg, mert mérõjüknek maradandóan nagy pozitív hibája lesz. Többszörösére nõtt villanyszámlájukból erre hamarosan maguk is rájönnek, és önmagukat fedik fel azzal, hogy a szolgáltatóknál túlszámlázást reklamálva jelentkeznek, és visszatérítést követelnek. A pozitív irányba durván eltolt hibagörbe, a poros mérõfedélrõl lehúzott zavaró mágnes által hagyott karcolási nyomok a fedél fék- mágnes felõli oldalán, a fékmágnes csavarhúzóval történõ megközelítésénél tapasztalt mágneses vonzerõ hiánya, és a mérõ kézzel meglökött forgórészének fékezés nélküli hosszú futása egyértelmûen bizonyítják a mágneses befolyásolást. A fékmágnesek ilyen mértékû lemágnesezése természetes körülmények között nem történhet meg. Ha ez esetleg villám- csapás következménye, akkor az látványos égési sérülésekkel jár együtt. Különbözõ konstrukciós megoldásokkal csökkenteni lehet a befolyásolást, de az elektromechanikus mérõszer- kezetek nem védhetõk meg az erõs mágnesekkel szemben. Az elektronikus felépítésû (statikus) fogyasztásmérõk régebbi típusainak mûködését és mérési hibáját is befolyásolják a mérõfedelekre helyezett erõs mágnesek. Hatásukat itt is többféle módon fejtik ki. Befolyásolják az áramági bemenetek légmagos áramváltóinak mûködését: durva áttételi és szöghibákat okoznak. Egy szimmetrikusan terhelt háromfázisú fogyasztásmérõbe beépített vektormérõ a 3.. ábrán bemutatott módon látja a mérõfedelén, az R fázisú bemeneti áramváltó közelébe elhelyezett erõs mágnes hatását. Az R fázisú mérõrendszer durván meghamisított terhelést mér. Az erõs mágnesek befolyásolják a ferrit magos kapcsoló üzemû táp- egységek mûködését és a Hall-szondás szorzóegységek pon- tosságát. Zavarják a relés jel és impulzusadókat, és az elektromechanikus számlálómûvel szerelt hibridmérõk léptetõ- motorjainak mûködését. A mérõk konfigurálását, számlázási értékeket, a regiszterekbe és adatbázisokba írt adatokat az erõs mágnesek nem tudják befolyásolni. A kisfogyasztóknál használt egyszerûbb, áram söntös, feszültségosztós, vagy nor- mál ellenállásos bemenettel és hagyományos tápegységgel ellátott mérõket sem befolyásolják. Az elektronikus mérõtípu- sok viszonylag könnyen rezisztensé tehetõk az erõs mágne- ses befolyásolással szemben. A befolyásoló hatás eléréséhez ugyanis, a kritikus szerkezeti elemeket legalább 1,5÷2,0cm-re meg kell közelíteni az erõs mágnessel. A gyártók régebbi mérõtípusaikat úgy alakítják át, illetve új típusaikat úgy kon- struálják, hogy ez ne történhessen meg. A kritikus alkatrészeket a mérõfedelek oldal és homlok felületeitõl távolabbra vagy a hátsó alaplapon helyezik el, ahol szerelt állapotban nem közelíthetõk meg a mágnessel. Eredményesen alkalmazzák a mágneses árnyékoló lemezeket is.

4. MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁST JELZÕ INDIKÁTOR FÓLIÁK

A mágneses befolyásolások gyors felderítésére és a bírósá- gok elõtti bizonyítási eljárások megerõsítésére, hazai vál- lalkozók olyan mágneses fóliákat fejlesztettek ki, amelyek a mérõk fedeleire ragasztva érzékelik, és visszafordíthatatlanul jelzik a mágneses befolyásolásra tett kísérletet. A fóliacsíkok sávonkénti ismételt felmágnesezésével, sokpólusú mûanyag mágnest hoznak létre, a 4.. ábrán bemu- tatott módon. Az eljáráshoz tartozik egy Hall-szondás szenzor is, amely a mágneses befolyásolási kísérletek fogyasztói hely- színeken történõ gyors felderítésére szolgál. A szenzort sér- tetlen indikátor lapkán végighúzva, az egymást követõ É-D-i pólusok felett elhaladva, piros és kék fényforrásait felváltva villogtatja. Ha a fényforrások nem villognak folyamatosan egymást váltva, akkor a mágneses befolyásolási kísérlet megtörtént, amelynek eredményességét laboratóriumi szakértõi vizsgálattal lehet egyértelmûen bizonyítani.

DR. SZUNYOGH ISTVÁN (1939-) Budapesti Mûszaki Egyetem, villamosmérnök, irányítástechnikai szakmérnök, egyetemi doktor. Munkahely: Országos Mérésügyi Hivatal, Nyugdíjas (2001-), ZSG-Hungária Kft. - mûszaki tanácsadó, minõségirányítási vezetõ

Saját vélemény: Na látjátok, már megérte elolvasni ezt az oldalt. Így legalább a villanyóra megállító mágnessel kilicselő ügynököt elhajthatod a fenébe és véletlen se vegyél tőle semmit, sőt ne is engedd neki hogy bemutassa a csodaszerekezetét!!! Mert sokan a mágnesnek készítenek egy díszdobozt, meg rá egy villogó ledet és úgy adják el borsos áron. Persze soha nem fog neked megtérülni.